NDIF

 

 Címszavak

 Kérdés sorszáma

 átmeneti szabály

6

 betétes halála

3, 4, 5

 betétnyitás dátuma

2

 biztosított betét

1

 egyéni vállalkozó

5

 haláleseti kedvezményezett

4

 Hpt. 304/C. § (2) bekezdés

6

 közösségi betét

6

 lakástakarékpénztár

6

 névre szóló betét

1

 öröklés

3

 örökölt betét

3

 újralekötött betét

2

 

1. Névre szóló betét

Címszavak: névre szóló betét, biztosított betét

Kérdés: Mikor minősül egy betét névre szóló betétnek?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján névre szóló betét az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.

A Hpt. 217. § (3) bekezdésének megfelelően a betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

A Hpt. 2. melléklete

  1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényszerint alkalmas igazolvány száma.
  2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

 

Az OBA a következő feltételek teljesülése esetén fogadja el az adott betétet névre szólónak és így kártalanítása alá eső betétnek a Hpt. 217 § (3) bekezdése alapján:

a) természetes személyek esetén a Hpt. 217. § (3) bekezdésének teljesítése érdekében a néven kívül további, az alábbi 1-4 adatok közül valamelyik kettő megvan és átadásra került az OBA részére:

  1. anyja születési neve;
  2. születési hely és idő;
  3. lakcím (irányítószám, település, utca, házszám együttes megléte);
  4. személyi azonosító okmány (személyi igazolvány vagy útlevél vagy jogosítvány stb. valamelyike), vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

b) adószámmal rendelkező nem természetes személyek esetén a Hpt. 217. § (3) bekezdésének teljesítése érdekében a néven (teljes név) kívül további, az alábbi adatok megvannak és az OBA részére átadásra kerültek:

  1. adószám;
  2. székhely címe (irányítószám, település, utca, házszám együttes megléte).

c) adószámmal nem rendelkező nem természetes személyek esetén (egyes társasházak, alapítványok stb.) a Hpt. 217. § (3) bekezdésének teljesítése érdekében a néven (teljes név) kívül további, az alábbi adatok megvannak és az OBA részére átadásra kerültek:

  1. székhely címe (irányítószám, település, utca, házszám együttes megléte);
  2. képviseletre jogosult(ak) neve.

 

2. Újralekötött betét betétnyitási dátuma

Címszavak: újralekötött betét, betétnyitás dátuma

Kérdés: Mely időpont minősül az újralekötött, azaz folyamatosan megújuló betét betétnyitási dátumának?

Válasz:

A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) konszolidált betétadatállomány (KBB adatállomány) betétfájljában „KBB-b 5” számú, kötelezően kitöltendő mezőként előírja az egyes betétek betétnyitási dátumának megjelenítését. Az újralekötött, vagy folyamatosan megújuló betétek kivételével a KBB Leírás 8.3. pontja részletezi, mely időpont minősül a betét nyitási dátumának.

Betétbiztosítás szempontjából amennyiben egy betét automatikusan megújuló, azaz folyamatos lekötésű, úgy a legutolsó fordulónap, azaz a legutolsó lekötés időpontja minősül az aktuálisan lekötött betét betétnyitási dátumának. A KBB adatállományban az adott betét betétnyitási dátumának azt a legutolsó időpontot kell tehát feltüntetni, amelytől az adott betét kamatperiódusa számítandó, amely időponttól esedékes a KBB adatállományban szereplő kamatösszeg a betétes részére. Betétbiztosítás szempontjából az új, illetve újra lekötés új betétnek minősül. Így a KBB adatállományban feltüntetésre kerülő, a betétes részére járó, de még ki nem fizetett kamatösszeg a betétnyitás dátumaként feltüntetett időponttól számítandó kamatösszeg.

 

3. Örökölt betétek a betétbiztosítás szempontjából

Címszavak: örökölt betét, öröklés, betétes halála

Kérdés: Kit kell a KBB adatállományban betétesként szerepeltetni örökölt betétek esetében?

Válasz:

A Hpt. 214. § (13) bekezdése alapján a betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni, és a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a Hpt. 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a Hpt. 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.

Az elhunyt betétes betétjének KBB adatállományban történő szerepeltetése attól függ, hogy a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig jogerőre emelkedett-e, valamint hogy erről a hitelintézet értesült‑e.

  1. Amennyiben a betétes halálát követően a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig nem emelkedett jogerőre, illetve a hitelintézet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig nem értesült annak jogerőre emelkedéséről, úgy a KBB adatállományban az elhunyt betétes nevén kell kimutatni az elhunyt ügyfél betétjét. Ebben az esetben a KBB ügyfélfájl „KBB-ü 2” mezőjében „E”, azaz elhalálozott ügyféltípust kell feltüntetni a betétes neve mellett.
  2. Amennyiben a betétes halálát követően a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig jogerőre emelkedett és erről a hitelintézet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig értesült, úgy a KBB adatállományban az elhunyt ügyfél betétjét az örökösök nevén kell kimutatni. Ebben az esetben a KBB betétfélfájl „KBB-b 7” mezőjében kell megfelelően jelölni a „H”-val kezdődő kódoknak megfelelően. Ekkor a „KBB-b 8” mezőben a jogerős hagyatékátadó végzés, illetve a bírósági ítélet számát is kötelezően fel kell tüntetni. A KBB adatállományban azonban örökölt betétként csak a Hpt. 214. § (13) bekezdésében rögzített ideig tarthatja nyilván a hitelintézet az érintett betétet. Ez azt jelenti tehát, hogy az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - kell külön betétnek tekinteni. Ezen időszak leteltét követően a KBB adatállomány „KBB-b 7” mezőjében a „N000” biztosítási jogcímkódot kell feltüntetni, ezzel egyidejűleg a „KBB-b 8” mezőben nem szerepelhet az öröklés esetében rögzített biztosítási jogcím alapja közlemény.

A KBB adatállományban tehát azon betéteseket kell szerepeltetni, akiket a KBB adatállomány vonatkozási dátumának idején a kifizetendő pénzösszeg megillet, akik részére egy esetleges kártalanítás esetén az OBA a kártalanítási összeg kifizetését teljesítheti.

4. Haláleseti kedvezményezettek a betétbiztosítás szempontjából

Címszavak: haláleseti kedvezményezett, betétes halála

Kérdés: Kit kell a KBB adatállományban betétesként szerepeltetni a haláleseti kedvezményezett jelölésével érintett betétek esetében a betétes elhalálozását követően?

Válasz:

A betétesek a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (Ttr.) 1. § (6) bekezdése, valamint a 10. §-a alapján rendelkezhetnek úgy, hogy elhalálozásuk esetén az általuk megjelölt kedvezményezett részére kerüljön kifizetésre a betét összege. Haláleseti kedvezményezett jelölése esetén a betét nem tartozik a betétes hagyatékához, a kedvezményezett a betét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Az elhunyt betétes betétjének KBB adatállományban történő szerepeltetése attól függ, hogy a KBB adatállomány vonatkozási dátuma által jelölt időpontig a betétes elhalálozott-e, valamint hogy erről a hitelintézet értesült‑e.

  1. Amennyiben a betétes haláláról a hitelintézet hiteles iratokkal (halotti anyakönyvi kivonat) igazoltan nem értesült, úgy a KBB adatállományban a betétet továbbra is az eredeti betétes nevén köteles kimutatni.
  2. Amennyiben a betétes haláláról a hitelintézet hiteles iratokkal (pl. halotti anyakönyvi kivonat) igazoltan értesült, úgy a KBB adatállományban az elhunyt ügyfél betétjét a haláleseti kedvezményezettek nevén kell kimutatni. Tekintve, hogy ebben az esetben a haláleseti kedvezményezett nem örökös, így ebben az esetben a KBB betétfélfájl „KBB-b 7” mezőjében „N000” biztosítási jogcímkódot kell feltüntetni.

A KBB adatállományban tehát azon betéteseket kell szerepeltetni, akiket a KBB adatállomány vonatkozási dátumának idején a kifizetendő pénzösszeg megillet, akik részére egy esetleges kártalanítás esetén az OBA a kártalanítási összeg kifizetését teljesítheti.

5. Elhunyt egyéni vállalkozó ügyfél

Címszavak: egyéni vállalkozó, betétes halála

Kérdés: Hogy kell jelölni a KBB adatállományban az elhunyt egyéni vállalkozó ügyfelet, ha magánszemélyként is rendelkezett a hitelintézetnél betéttel?

Válasz:

Amennyiben egy betétes mind egyéni vállalkozóként, mind pedig magánszemélyként is rendelkezik betéttel egy hitelintézetnél, úgy a KBB adatállományban a „KBB-ü 2” mezőben az egyéni vállalkozó ügyfelet cég típusú, a magánszemély ügyfelet magánszemély típusú ügyfélként kell feltüntetni.

Amennyiben az ügyfél elhalálozik, úgy mind az egyéni vállalkozó ügyfelet, mind pedig a magánszemély ügyfelet elhunyt státuszúként kell a KBB adatállományban a „KBB-ü 2” mezőben szerepeltetni. Azonban mind élő, mind pedig elhunyt státuszú ügyfél esetében szükséges a két ügyféltípus (egyéni vállalkozó és magánszemély) közötti megkülönböztetés, amely az ügyfél nevében történő jelzés alapján lehetséges. Amennyiben tehát a hitelintézet az egyéni vállalkozó ügyfél nevében jelzi valamilyen módon annak egyéni vállalkozói státuszát (pl. XY e.v.; XY egyéni vállalkozó; XY EV stb.), úgy az elhalálozást megelőzően, de az elhalálozást követően sem fog a KBB adatállomány adatai alapján kétszer szereplő ügyfélnek minősülni.

6. Közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály lakástakarékpénztárak esetében

Címszavak: közösségi betét, lakástakarékpénztár, Hpt. 304/C. § (2) bekezdés, átmeneti szabály

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Hpt. 304/C. § (2) bekezdés szerinti közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály a lakástakarékpénztári megtakarítások esetében?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 304/C. § (2) bekezdésének megfelelően a 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján közösségi betét a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei. A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 214. § (12) bekezdésének megfelelően közösségi betétek esetén a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

A társasházak, lakásszövetkezetek által 2015. július 2-át megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében, amelyeknél valamekkora pénzösszeg ezen időpontig betétként befizetésre is került, a 2015. július 2-át megelőzően megkötött szerződésben vállalt, vagy szerződésmódosítással csökkentett minimális megtakarítási ideig a betétek betétbiztosítására a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni, ugyanis azok lejárattal rendelkező közösségi betéteknek minősülnek. Amennyiben szerződésmódosítással a minimális megtakarítási idő növelésre került, úgy a Hpt. 304/C. § (2) bekezdésében foglaltak csak a 2015. július 2-a előtt megkötött szerződésben vállalt minimális megtakarítási ideig alkalmazhatóak. Az érintett lakás-előtakarékossági szerződések esetében tehát a Hpt. 214. § (12) bekezdésének 2015. július 2-án hatályos rendelkezése alapján a kártalanítási összeghatárt lakásonként kell számításba venni, így az a lakások számának megfelelően többszöröződik. A KBB adatállományban e betéteket ennek megfelelő biztosítási jogcímmel (pl. K012) szükséges feltüntetni a betétfájl „KBB-b 7” mezőjében.