Országos Betétbiztosítási Alap

Legutolsó frissítés dátuma: 2020. május14.

 

Címszavak

Kérdés sorszáma

átmeneti szabály

6, 10

betétes halála

3, 4, 5, 12

betétnyitás dátuma

2

biztosítási ügynök

11

biztosított betét

1, 8, 9, 11, 13

egyéni ügyvéd

9

egyéni vállalkozó

5

ellenőrző program 14

fizetési számla

13

formai megfelelőség

7, 14

haláleseti kedvezményezett

4

Hpt. 213. § (1) bekezdés

8, 11

Hpt. 214. § (13) bekezdés

3, 12

Hpt. 214. § (14) bekezdés

9

Hpt. 304/C. § (2) bekezdés

6, 10

Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont

1

közösségi betét

6, 10

közvetítő

11

külön jogosultság

12

lakástakarékpénztár

6

névre szóló betét

1

nulla forint egyenleg

13

önkormányzati betét

8

öröklés

3, 12

örökölt betét

3, 12

sorvégkarakter

7

újralekötött betét

2

 

1. Névre szóló betét

Címszavak: névre szóló betét, biztosított betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont

Kérdés: Mikor minősül egy betét névre szóló betétnek?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján névre szóló betét az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.

A Hpt. 217. § (3) bekezdésének megfelelően a betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

A Hpt. 2. melléklete

  1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.
  2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

Az OBA a következő feltételek teljesülése esetén fogadja el az adott betétet névre szólónak és így kártalanítása alá eső betétnek a Hpt. 217. § (3) bekezdése alapján:

a) természetes személyek esetén a Hpt. 217. § (3) bekezdésének teljesítése érdekében a néven kívül további, az alábbi 1-4 adatok közül valamelyik kettő megvan és átadásra került az OBA részére:

1. anyja születési neve;

2. születési hely és idő;

3. lakcím (irányítószám, település, utca, házszám együttes megléte);

4. személyi azonosító okmány (személyi igazolvány vagy útlevél vagy jogosítvány stb. valamelyike), vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

b) adószámmal rendelkező nem természetes személyek esetén a Hpt. 217. § (3) bekezdésének teljesítése érdekében a néven (teljes név) kívül az alábbi adatok megvannak és az OBA részére átadásra kerültek:

1. adószám;

2. székhely címe (irányítószám, település, utca, házszám együttes megléte).

c) adószámmal nem rendelkező nem természetes személyek esetén (egyes társasházak, alapítványok stb.) a Hpt. 217. § (3) bekezdésének teljesítése érdekében a néven (teljes név) kívül az alábbi adatok megvannak és az OBA részére átadásra kerültek:

1. székhely címe (irányítószám, település, utca, házszám együttes megléte);

2. képviseletre jogosult(ak) neve.

 

2. Újralekötött betét betétnyitási dátuma

Címszavak: újralekötött betét, betétnyitás dátuma

Kérdés: Mely időpont minősül az újralekötött, azaz folyamatosan megújuló betét betétnyitási dátumának?

Válasz:

A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) konszolidált betétadatállomány (KBB adatállomány) betétfájljában „KBB-b 5” számú, kötelezően kitöltendő mezőként előírja az egyes betétek betétnyitási dátumának megjelenítését. Az újralekötött, vagy folyamatosan megújuló betétek kivételével a KBB Leírás 8.3. pontja részletezi, mely időpont minősül a betét nyitási dátumának.

Betétbiztosítás szempontjából amennyiben egy betét automatikusan megújuló, azaz folyamatos lekötésű, úgy a legutolsó fordulónap, azaz a legutolsó lekötés időpontja minősül az aktuálisan lekötött betét betétnyitási dátumának. A KBB adatállományban az adott betét betétnyitási dátumaként azt a legutolsó időpontot kell tehát feltüntetni, amelytől az adott betét kamatperiódusa számítandó, amely időponttól esedékes a KBB adatállományban szereplő kamatösszeg a betétes részére. Betétbiztosítás szempontjából az új, illetve újralekötés új betétnek minősül. Így a KBB adatállományban feltüntetésre kerülő, a betétes részére járó, de még ki nem fizetett kamatösszeg a betétnyitás dátumaként feltüntetett időponttól számítandó kamatösszeg.

 

3. Örökölt betétek a betétbiztosítás szempontjából

Címszavak: örökölt betét, öröklés, betétes halála, Hpt. 214. § (13) bekezdés

Kérdés: Kit kell a KBB adatállományban betétesként szerepeltetni örökölt betétek esetében?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (13) bekezdése alapján a betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni, és a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a Hpt. 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a Hpt. 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.

Az elhunyt betétes betétje KBB adatállományban történő szerepeltetésének módja attól függ, hogy a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig jogerőre emelkedett-e, valamint, hogy erről a hitelintézet értesült‑e.

  1. Amennyiben a betétes halálát követően a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig nem emelkedett jogerőre, illetve a hitelintézet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig nem értesült annak jogerőre emelkedéséről, úgy a KBB adatállományban az elhunyt betétes nevén kell kimutatni az elhunyt ügyfél betétjét. Ebben az esetben a KBB ügyfélfájl „KBB-ü 2” mezőjében „E”, azaz elhalálozott ügyféltípust kell feltüntetni a betétes neve mellett.
  2. Amennyiben a betétes halálát követően a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig jogerőre emelkedett és erről a hitelintézet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig értesült, úgy a KBB adatállományban az elhunyt ügyfél betétjét az örökösök nevén kell kimutatni. Ebben az esetben a KBB betétfélfájl „KBB-b 7” mezőjében kell megfelelően jelölni a „H”-val kezdődő kódoknak megfelelően. Ekkor a „KBB-b 8” mezőben a jogerős hagyatékátadó végzés, illetve a bírósági ítélet számát is kötelezően fel kell tüntetni. A KBB adatállományban azonban örökölt betétként csak a Hpt. 214. § (13) bekezdésében rögzített ideig tarthatja nyilván a hitelintézet az érintett betétet. Ez azt jelenti tehát, hogy az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - kell külön betétnek tekinteni. Ezen időszak leteltét követően a KBB adatállomány „KBB-b 7” mezőjében a „N000” biztosítási jogcímkódot kell feltüntetni, ezzel egyidejűleg a „KBB-b 8” mezőben nem szerepelhet az öröklés esetében rögzített biztosítási jogcím alapja közlemény.

A KBB adatállományban tehát azon betéteseket kell szerepeltetni, akiket a KBB adatállomány vonatkozási dátumának idején a kifizetendő pénzösszeg a hitelintézet tudomása szerint megillet, akik részére egy esetleges kártalanítás esetén az OBA a kártalanítási összeg kifizetését teljesítheti.

4. Haláleseti kedvezményezettek a betétbiztosítás szempontjából

Címszavak: haláleseti kedvezményezett, betétes halála

Kérdés: Kit kell a KBB adatállományban betétesként szerepeltetni a haláleseti kedvezményezett jelölésével érintett betétek esetében a betétes elhalálozását követően?

Válasz:

A betétesek a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (Ttr.) 1. § (6) bekezdése, valamint 10. §-a alapján rendelkezhetnek úgy, hogy elhalálozásuk esetén az általuk megjelölt kedvezményezett részére kerüljön kifizetésre a betét összege. Haláleseti kedvezményezett jelölése esetén a betét nem tartozik a betétes hagyatékához, a kedvezményezett a betét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Az elhunyt betétes betétje KBB adatállományban történő szerepeltetésének módja attól függ, hogy a KBB adatállomány vonatkozási dátuma által jelölt időpontig a betétes elhalálozott-e, valamint, hogy erről a hitelintézet értesült‑e.

  1. Amennyiben a betétes haláláról a hitelintézet hiteles iratokkal (halotti anyakönyvi kivonat) igazoltan nem értesült, úgy a KBB adatállományban a betétet továbbra is az eredeti betétes nevén köteles kimutatni.
  2. Amennyiben a betétes haláláról a hitelintézet hiteles iratokkal (pl. halotti anyakönyvi kivonat) igazoltan értesült, úgy a KBB adatállományban az elhunyt ügyfél betétjét a haláleseti kedvezményezettek nevén kell kimutatni. Tekintve, hogy ebben az esetben a haláleseti kedvezményezett nem örökös, így ebben az esetben a KBB betétfélfájl „KBB-b 7” mezőjében „N000” biztosítási jogcímkódot kell feltüntetni.

A KBB adatállományban tehát azon betéteseket kell szerepeltetni, akiket a KBB adatállomány vonatkozási dátumának idején a kifizetendő pénzösszeg a hitelintézet tudomása szerint megillet, akik részére egy esetleges kártalanítás esetén az OBA a kártalanítási összeg kifizetését teljesítheti.

 

5. Elhunyt egyéni vállalkozó ügyfél

Címszavak: egyéni vállalkozó, betétes halála

Kérdés: Hogy kell jelölni a KBB adatállományban az elhunyt egyéni vállalkozó ügyfelet, ha magánszemélyként is rendelkezett a hitelintézetnél betéttel?

Válasz:

Amennyiben egy betétes mind egyéni vállalkozóként, mind pedig magánszemélyként is rendelkezik betéttel egy hitelintézetnél, úgy a KBB adatállományban a „KBB-ü 2” mezőben az egyéni vállalkozó ügyfelet cég típusú, a magánszemély ügyfelet magánszemély típusú ügyfélként kell feltüntetni.

Amennyiben az ügyfél elhalálozik, úgy mind az egyéni vállalkozó ügyfelet, mind pedig a magánszemély ügyfelet elhunyt státuszúként kell a KBB adatállományban a „KBB-ü 2” mezőben szerepeltetni. Azonban mind élő, mind pedig elhunyt státuszú ügyfél esetében szükséges a két ügyféltípus (egyéni vállalkozó és magánszemély) közötti megkülönböztetés (az ügyféltípus – „C” vagy „M” – szerinti megkülönböztetésen túl), amely az ügyfél nevében történő jelzés alapján lehetséges. Amennyiben tehát a hitelintézet az egyéni vállalkozó ügyfél nevében jelzi valamilyen módon annak egyéni vállalkozói státuszát (XY e.v.; XY egyéni vállalkozó; XY EV stb.), úgy az elhalálozást követően sem fog a KBB adatállomány adatai alapján kétszer szereplő ügyfélnek minősülni.

 

6. Közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály lakástakarékpénztárak esetében

Címszavak: közösségi betét, lakástakarékpénztár, Hpt. 304/C. § (2) bekezdés, átmeneti szabály

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Hpt. 304/C. § (2) bekezdés szerinti közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály a lakástakarékpénztári megtakarítások esetében?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 304/C. § (2) bekezdésének megfelelően a 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján közösségi betét a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei. A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 214. § (12) bekezdésének megfelelően közösségi betétek esetén a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

A társasházak, lakásszövetkezetek által 2015. július 2-át megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében, amelyeknél valamekkora pénzösszeg ezen időpontig betétként befizetésre is került, a 2015. július 2-át megelőzően megkötött szerződésben vállalt, vagy szerződésmódosítással csökkentett minimális megtakarítási ideig a betétek betétbiztosítására a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni, ugyanis azok lejárattal rendelkező közösségi betéteknek minősülnek. Amennyiben szerződésmódosítással a minimális megtakarítási idő növelésre került, úgy a Hpt. 304/C. § (2) bekezdésében foglaltak csak a 2015. július 2-a előtt megkötött szerződésben vállalt minimális megtakarítási ideig alkalmazhatóak. Az érintett lakás-előtakarékossági szerződések esetében tehát a Hpt. 214. § (12) bekezdésének 2015. július 2-án hatályos rendelkezése alapján a kártalanítási összeghatárt lakásonként kell számításba venni, így az a lakások számának megfelelően többszöröződik. A KBB adatállományban e betéteket ennek megfelelő biztosítási jogcímmel (pl. K012) szükséges feltüntetni a betétfájl „KBB-b 7” mezőjében.

 

7. KBB adatállomány formai megfelelősége

Címszavak: formai megfelelőség, sorvégkarakter, KBB adatállomány

Kérdés: Formai szempontból megfelelő, ha a KBB adatállomány valamelyik fájljában a sorvégzáró „CRLF” karakter elé közvetlenül „pontosvessző” karaktert teszünk?

Válasz:

A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) 3.2.2. pontja alapján a mezőszeparátor a „pontosvessző”, míg a 3.2.3. pontja alapján sorszeparátor a „CRLF” karakter. Ez azt jelenti, hogy az egyes mezők között a „pontosvessző” karaktert, a sorok végén pedig „CRLF” karaktert kell használni. Tekintve, hogy a sor vége után újabb mező nem következik, így a sor végére a „CRLF” karakter elé közvetlenül „pontosvessző” karakter nem tehető.

Amennyiben a KBB adatállomány egy vagy több fájlja nem megfelelő karakterkombinációval („pontosvessző”+”CRLF”) kerül lezárásra, úgy azt a KBB ellenőrző program és az OBA kifizető programja sem fogja elfogadni, illetve betölteni. Ezért fontos, hogy a KBB Leírásban rögzített karakterek kerüljenek alkalmazásra a KBB adatállomány minden egyes fájljában.

 

8. Önkormányzati betétek betétbiztosítási szempontú kezelése

Címszavak: önkormányzati betétek, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés

Kérdés: Betétbiztosítás szempontjából hogyan kell az önkormányzati betéteket kezelni, nyilvántartani?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján alapesetben a helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok által alapított költségvetési szervek betéteire az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki. Azonban a Hpt. 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítő helyi önkormányzatok esetén (amelyeknek a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójuk adatai alapján a költségvetési mérlegfőösszegük nem haladja meg az ötszázezer eurót), ezen önkormányzatok, valamint az általuk alapított költségvetési szervek betéteire is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás.

A Hpt. 228. § (9) bekezdése csak kártalanítás esetére írja elő a hitelintézetek számára, hogy kötelesek a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megkeresni a számlával, betéttel rendelkező helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzat a kincstár által kiállított igazolást megküldi a hitelintézet részére és a hitelintézet ennek alapján átadja az OBA-nak a betétbiztosítás alá tartozó helyi önkormányzatok betétállományára vonatkozó adatokat.

A Hpt. 234. § (2a) bekezdése alapján azonban az OBA-nak fizetendő díj kiszámítása során a díjfizetési alap meghatározásánál nem kell figyelembe venni a helyi önkormányzatok betéteit.

Mindezek alapján az OBA megfelelőnek tartja azt a hitelintézeti gyakorlatot, miszerint a hitelintézet az OBA által biztosított betéttel rendelkező önkormányzatokat és költségvetési szerveiket szerepelteti a KBB adatállományban, azonban kifogásolja, ha az OBA által nem biztosított betéttel rendelkező önkormányzatokat és költségvetési szerveiket szerepelteti a KBB adatállományban. Ezzel egyidejűleg az OBA nem kifogásolja, ha a Hpt. 228. § (9) bekezdése alapján a hitelintézet nem rendelkezik az önkormányzati ügyfelei vonatkozásában kellő adattal, és azok, valamint a költségvetési szervei betéteit egyáltalán nem szerepelteti a KBB adatállományban.

 

9. Egyéni ügyvédi betétek biztosítottsága

Címszavak: egyéni ügyvéd, biztosított betét,

Kérdés: Hogyan értelmezhető a betétbiztosítás az egyéni ügyvédek esetében?

Válasz:

Betétbiztosítás szempontjából a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (14) bekezdése alapján a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés alkalmazása során csak az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét minősül külön betétnek – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől.

Figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 2. § (2) bekezdése alapján az Evtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, a szolgáltató állatorvosi tevékenységre, az ügyvédi tevékenységre, az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, a közjegyzői tevékenységre, valamint az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre, így e tevékenységek végzése nem történhet egyéni vállalkozói tevékenység keretében.

Mindezek alapján betétbiztosítás szempontjából az ugyanazon személy által mezőgazdasági őstermelői tevékenység, szolgáltatói állatorvosi tevékenység, ügyvédi tevékenység, egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység, közjegyzői tevékenység vagy önálló bírósági végrehajtói tevékenység keretében ugyanazon hitelintézetnél elhelyezett betétek nem minősülnek külön betétnek ugyanezen személyek magánszemélyként elhelyezett betéteitől. A KBB adatállományban a felsorolt betéteseket magánszemélyként és önálló gazdálkodóként elhelyezett betétek esetén is egy betétesként, magánszemély típusú ügyfélként kell feltüntetni.

 

10. Közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály jelölése 999-nél több érintett esetében

Címszavak: közösségi betét, Hpt. 304/C. § (2) bekezdés, átmeneti szabály

Kérdés: Hogyan kell a KBB adatállományban jelölni, ha 999-nél több érintett van a közösségi betét vonatkozásában?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 304/C. § (2) bekezdésének megfelelően a 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.

A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján közösségi betét a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei. A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 214. § (12) bekezdésének megfelelően közösségi betétek esetén a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) 8.1.2. pontja alapján maximum 999 érintett jelölhető a KBB adatállományban.

A társasházak, lakásszövetkezetek esetében azonban előfordulhat, hogy 999-nél több lakás tartozik az adott társasházhoz, lakásszövetkezethez. Amennyiben 1000 vagy annál több érintettje van az adott közösségi betétnek, úgy a KBB adatállomány betétfájljának a „KBB-b 7” mezőjében e betéteket K999 biztosítási jogcímmel kell megjelölni. Ebben az esetben a KBB adatállomány OBA által történő bekérésekor külön levélben meg kell jelölni az érintett betétest (legalább KBB azonosítóra történő hivatkozással), valamint a hozzájuk tartozó érintettek pontos számát (pl. 1199).

 

11. Biztosítási ügynök és egyéb közvetítő betéteinek biztosítottsága

Címszavak: biztosított betét, biztosítási ügynök, közvetítő

Kérdés: Az OBA által biztosítottak-e a biztosítási ügynökök és egyéb közvetítők betétei?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdése alapján az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a következő intézmények, valamint ezek külföldi megfelelőinek betéteire:

  • a költségvetési szerv,
  • a helyi önkormányzat,
  • a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
  • a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,
  • a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
  • az elkülönített állami pénzalap,
  • a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
  • az MNB,
  • a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,
  • a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja.

Figyelembe véve, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 4. § (1) bekezdés 34. pontja szerinti függő biztosításközvetítő, valamint a 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő a Bit. alapján nem minősül sem biztosítónak, sem pedig viszontbiztosítónak, így a Hpt. 213. § (1) bekezdése szerint a betéteik nem kerültek kizárásra az OBA általi biztosításból.

Hasonlóképp a Hpt. 10. §-ában meghatározott közvetítő sem minősül pénzügyi intézménynek, illetve pénzforgalmi intézménynek, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 30a. pontjában meghatározott függő ügynök sem minősül a Bszt. alapján befektetési vállalkozásnak. Mindebből következően ezen közvetítők betétei sem kizártak a Hpt. 213. § (1) bekezdése alapján a betétbiztosításból, így a betéteikre vonatkozik az OBA betétbiztosítása.

A fentiek alapján tehát a különböző közvetítők betéteit, mint OBA által biztosított betéteket szerepeltetni kell a KBB adatállományban.

 

12. Az örökösöket megillető kártalanítási összeghatár

Címszavak: betétes halála, kártalanítási összeghatár, örökölt betét, öröklés, Hpt. 214. § (13) bekezdés

Kérdés: Változik-e örökölt betét esetén az örökösök külön kártalanítási összeghatára, ha valamely örökös csökkenti az örökölt betétjének összegét (pl. készpénzfelvétellel)?

Válasz:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (13) bekezdése alapján a betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni, és a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.

Mindez tehát azt jelenti, hogy az örökléskor, azaz a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja vonatkozásában szükséges megállapítani az örökösöket megillető, a Hpt. 214. § (13) bekezdésben rögzített többletkártalanítást, azaz az örökölt betét(ek) után járó kártalanításból az egyes örökösöket megillető kártalanítási összeghatárt. [Például 45 M Ft-os örökölt betét, 30 MFt-os kártalanítási összeghatár és 3 örökös esetén az egyes örökösöket az örökölt betét(ek) alapján 10 MFt kártalanítás illeti meg.] Az ilyen módon, az örökösök között az örökrészük arányában szétosztott kártalanítási összeghatár, azaz az örökösöket az örökölt betét(ek) után megillető maximális többletkártalanítás nem változik attól, ha egyes örökösök időközben – az egy év vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus lejárta előtt – esetlegesen megszüntették részben vagy egészben az örökölt betétjüket.

Ha tehát valamely örökösnek az örökölt betétrésze csökken (pl. pénzfelvétel miatt), úgy ez nem változtatja meg a többi örökös külön kártalanítási összeghatárát, ezzel nem jut nagyobb kártalanítási összegrészhez egyetlen más örökös sem.

Ugyanakkor, ha valamelyik örökösnek a hitelintézetnél az örökölt betétrésze oly módon csökken, hogy már nem éri el az eredeti (a példánknál maradva 10 MFt-os) kártalanítási összeghatárt, akkor a részére többletkártalanításként már csak ez a csökkent összeg tartható nyilván.

 

13. Nulla forint egyenlegű fizetési számlák szerepeltetése a KBB adatállományban

Címszavak: biztosított betét, nulla forint egyenleg, fizetési számla

Kérdés: Kell-e szerepeltetni a nulla forintos egyenleggel rendelkező fizetési számlákat a KBB adatállományban?

Válasz:

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontja alapján betétnek minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.

Azonban tekintve, hogy a fizetési számla egy jellemzően dinamikusan változó egyenleggel rendelkező számla, a ma nulla forint egyenleggel rendelkező fizetési számlán bármikor keletkezhet pozitív egyenleg, így azokat szerepeltetni szükséges a KBB adatállományban. Figyelembe kell azonban venni, ha egy fizetési számlának például a folyószámlahitel felhasználása következtében negatív az egyenlege, úgy azt nem lehet a KBB adatállományban szerepeltetni, hiszen így az a negatív egyenleg okán nem minősül betétnek.

 

14. Formai ellenőrző program

Címszavak: ellenőrző program, formai megfelelőség

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hitelintézet által elkészített KBB adatállomány ellenőrzésre kerülhessen annak érdekében, hogy az az OBA által előírtaknak megfelelően kerüljön előállításra?

Válasz:

Az OBA folyamatosan dolgozik azon, hogy a tagintézetek számára minél hatékonyabb segítséget nyújtson a betétbiztosítással kapcsolatos jogszabályi elvárások teljesítésében. Ezért fejlesztette ki és a honlapján (Tagintézeteknek/KBB ellenőrző menüpont alatt) a tagintézetei rendelkezésére bocsátotta a KBB Checker nevű programot, mellyel a tagintézeteknek lehetőségük van a KBB adatállományuk formai és egyes alaplogikai szempontú ellenőrzésére. A KBB Checker az ellenőrzéseken felül elő állítja az OBA által megkövetelt Hash‑kódokat is.

A korábban a tagintézetek felé jelzettnek megfelelően az OBA a 2020. május 1-től induló ellenőrzései során kéri a KBB adatállományok OBA-hoz történtő beküldését megelőzően a KBB Checker program igazolt használatát.