Legutolsó frissítés dátuma: 2022. március 31.
| Címszavak | Kérdés sorszáma |
| adóilletőség | 24 |
| ajándékozás | 18 |
| átmeneti szabály | 5, 9 |
| betétes halála | 2, 3, 4, 11, 16, 17 |
| betétnyitás dátuma | 1 |
| biztosítási ügynök | 10 |
| biztosított betét | 7, 8, 10, 12, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 21, 22 , 23 , 25, 26, 27 |
| egyéni ügyvéd | 8 |
| egyéni vállalkozó | 4 |
| ellenőrző program | 13 |
| felszámolás, végelszámolás stb. | 19 |
| fizetési számla | 12 |
| formai megfelelőség | 6, 13 |
| gyámhatósági betét | 15 |
| haláleseti kedvezményezett | 3,17 |
| Hpt. 213. § (1) bekezdés | 7, 10, 25, 26 |
| Hpt. 214. § (13) bekezdés | 2, 11 |
| Hpt. 214. § (14) bekezdés | 8 |
| Hpt. 275. § (6) bekezdés | 22, 23 |
| Hpt. 304/C. § (2) bekezdés | 5, 9 |
| Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont | 14,15,16,17,18,19,21 |
| kamatjövedelem-adó | 24 |
| konzuli képviselet | 26 |
| költségvetési szerv | 26 |
| közösségi betét | 5, 9, 23 |
| közvetítő | 10 |
| külképviselet | 26 |
| külön jogosultság | 11 |
| lakástakarékpénztár | 5 |
| nem biztosított betét | 27 |
| nem természetes személy | 19 |
| nemzetközi szervezetek | 25 |
| névre szóló betét | 14,15,16,17,18,19,21 |
| nulla forint egyenleg | 12 |
| nyereménybetét | 18 |
| önkormányzati betét | 7 |
| öröklés | 2, 11, 16 |
| örökölt betét | 2, 11, 16 |
| Pmt. szerinti azonosítás | 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 23 |
| sorvégkarakter | 6 |
| tevékenységi engedély visszavonása | 27 |
| tőzsdetagság megszűnése | 27 |
| újralekötött betét | 1 |
| ügyféladatok | 20, 21 |
| ügyféltájékoztatás | 22, 23 |
1. Újralekötött betét betétnyitási dátuma
Címszavak: újralekötött betét, betétnyitás dátuma
Kérdés: Mely időpont minősül az újralekötött, azaz folyamatosan megújuló betét betétnyitási dátumának?
Válasz:
A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) konszolidált betétadatállomány (KBB adatállomány) betétfájljában „KBB-b 5” számú, kötelezően kitöltendő mezőként előírja az egyes betétek betétnyitási dátumának megjelenítését. Az újralekötött, vagy folyamatosan megújuló betétek kivételével a KBB Leírás 8.3. pontja részletezi, mely időpont minősül a betét nyitási dátumának.
Betétbiztosítás szempontjából amennyiben egy betét automatikusan megújuló, azaz folyamatos lekötésű, úgy a legutolsó fordulónap, azaz a legutolsó lekötés időpontja minősül az aktuálisan lekötött betét betétnyitási dátumának. A KBB adatállományban az adott betét betétnyitási dátumaként azt a legutolsó időpontot kell tehát feltüntetni, amelytől az adott betét kamatperiódusa számítandó, amely időponttól esedékes a KBB adatállományban szereplő kamatösszeg a betétes részére. Betétbiztosítás szempontjából az új, illetve újralekötés új betétnek minősül. Így a KBB adatállományban feltüntetésre kerülő, a betétes részére járó, de még ki nem fizetett kamatösszeg a betétnyitás dátumaként feltüntetett időponttól számítandó kamatösszeg.
2. Örökölt betétek a betétbiztosítás szempontjából
Címszavak: örökölt betét, öröklés, betétes halála, Hpt. 214. § (13) bekezdés
Kérdés: Kit kell a KBB adatállományban betétesként szerepeltetni örökölt betétek esetében?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (13) bekezdése alapján a betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a Hpt. 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a Hpt. 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.
Az elhunyt betétes betétje KBB adatállományban történő szerepeltetésének módja attól függ, hogy a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig jogerőre emelkedett-e, valamint, hogy erről a hitelintézet értesült‑e.
- Amennyiben a betétes halálát követően a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig nem emelkedett jogerőre, illetve a hitelintézet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig nem értesült annak jogerőre emelkedéséről, úgy a KBB adatállományban az elhunyt betétes nevén kell kimutatni az elhunyt ügyfél betétjét. Ebben az esetben a KBB ügyfélfájl „KBB-ü 2” mezőjében „E”, azaz elhalálozott ügyféltípust kell feltüntetni a betétes neve mellett.
- Amennyiben a betétes halálát követően a hagyatékátadó végzés vagy a vonatkozó bírósági ítélet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig jogerőre emelkedett és erről a hitelintézet a KBB adatállomány vonatkozási dátumáig értesült, úgy a KBB adatállományban az elhunyt ügyfél betétjét az örökösök nevén kell kimutatni. Ebben az esetben a KBB betétfélfájl „KBB-b 7” mezőjében kell megfelelően jelölni a „H”-val kezdődő kódoknak megfelelően. Ekkor a „KBB-b 8” mezőben a jogerős hagyatékátadó végzés, illetve a bírósági ítélet számát is kötelezően fel kell tüntetni. A KBB adatállományban azonban örökölt betétként csak a Hpt. 214. § (13) bekezdésében rögzített ideig tarthatja nyilván a hitelintézet az érintett betétet. Ez azt jelenti tehát, hogy az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – kell külön betétnek tekinteni. Ezen időszak leteltét követően a KBB adatállomány „KBB-b 7” mezőjében a „N000” biztosítási jogcímkódot kell feltüntetni, ezzel egyidejűleg a „KBB-b 8” mezőben nem szerepelhet az öröklés esetében rögzített biztosítási jogcím alapja közlemény.
A KBB adatállományban tehát azon betéteseket kell szerepeltetni, akiket a KBB adatállomány vonatkozási dátumának idején a kifizetendő pénzösszeg a hitelintézet tudomása szerint megillet, akik részére egy esetleges kártalanítás esetén az OBA a kártalanítási összeg kifizetését teljesítheti.
3. Haláleseti kedvezményezettek a betétbiztosítás szempontjából
Címszavak: haláleseti kedvezményezett, betétes halála
Kérdés: Kit kell a KBB adatállományban betétesként szerepeltetni a haláleseti kedvezményezett jelölésével érintett betétek esetében a betétes elhalálozását követően?
Válasz:
A betétesek a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (Ttr.) 1. § (6) bekezdése, valamint 10. §-a alapján rendelkezhetnek úgy, hogy elhalálozásuk esetén az általuk megjelölt kedvezményezett részére kerüljön kifizetésre a betét összege. Haláleseti kedvezményezett jelölése esetén a betét nem tartozik a betétes hagyatékához, a kedvezményezett a betét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.
Az elhunyt betétes betétje KBB adatállományban történő szerepeltetésének módja attól függ, hogy a KBB adatállomány vonatkozási dátuma által jelölt időpontig a betétes elhalálozott-e, valamint, hogy erről a hitelintézet értesült‑e.
- Amennyiben a betétes haláláról a hitelintézet hiteles iratokkal (halotti anyakönyvi kivonat) igazoltan nem értesült, úgy a KBB adatállományban a betétet továbbra is az eredeti betétes nevén köteles kimutatni.
- Amennyiben a betétes haláláról a hitelintézet hiteles iratokkal (pl. halotti anyakönyvi kivonat) igazoltan értesült, úgy a KBB adatállományban az elhunyt ügyfél betétjét a haláleseti kedvezményezettek nevén kell kimutatni. Tekintve, hogy ebben az esetben a haláleseti kedvezményezett nem örökös, így ebben az esetben a KBB betétfélfájl „KBB-b 7” mezőjében „N000” biztosítási jogcímkódot kell feltüntetni.
A KBB adatállományban tehát azon betéteseket kell szerepeltetni, akiket a KBB adatállomány vonatkozási dátumának idején a kifizetendő pénzösszeg a hitelintézet tudomása szerint megillet, akik részére egy esetleges kártalanítás esetén az OBA a kártalanítási összeg kifizetését teljesítheti.
4. Elhunyt egyéni vállalkozó ügyfél
Címszavak: egyéni vállalkozó, betétes halála
Kérdés: Hogy kell jelölni a KBB adatállományban az elhunyt egyéni vállalkozó ügyfelet, ha magánszemélyként is rendelkezett a hitelintézetnél betéttel?
Válasz:
Amennyiben egy betétes mind egyéni vállalkozóként, mind pedig magánszemélyként is rendelkezik betéttel egy hitelintézetnél, úgy a KBB adatállományban a „KBB-ü 2” mezőben az egyéni vállalkozó ügyfelet cég típusú, a magánszemély ügyfelet magánszemély típusú ügyfélként kell feltüntetni.
Amennyiben az ügyfél elhalálozik, úgy mind az egyéni vállalkozó ügyfelet, mind pedig a magánszemély ügyfelet elhunyt státuszúként kell a KBB adatállományban a „KBB-ü 2” mezőben szerepeltetni. Azonban mind élő, mind pedig elhunyt státuszú ügyfél esetében szükséges a két ügyféltípus (egyéni vállalkozó és magánszemély) közötti megkülönböztetés (az ügyféltípus – „C” vagy „M” – szerinti megkülönböztetésen túl), amely az ügyfél nevében történő jelzés alapján lehetséges. Amennyiben tehát a hitelintézet az egyéni vállalkozó ügyfél nevében jelzi valamilyen módon annak egyéni vállalkozói státuszát (XY e.v.; XY egyéni vállalkozó; XY EV stb.), úgy az elhalálozást követően sem fog a KBB adatállomány adatai alapján kétszer szereplő ügyfélnek minősülni.
5. Közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály lakástakarékpénztárak esetében
Címszavak: közösségi betét, lakástakarékpénztár, Hpt. 304/C. § (2) bekezdés, átmeneti szabály
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Hpt. 304/C. § (2) bekezdés szerinti közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály a lakástakarékpénztári megtakarítások esetében?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 304/C. § (2) bekezdésének megfelelően a 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján közösségi betét a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei. A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 214. § (12) bekezdésének megfelelően közösségi betétek esetén a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.
A társasházak, lakásszövetkezetek által 2015. július 2-át megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződések esetében, amelyeknél valamekkora pénzösszeg ezen időpontig betétként befizetésre is került, a 2015. július 2-át megelőzően megkötött szerződésben vállalt, vagy szerződésmódosítással csökkentett minimális megtakarítási ideig a betétek betétbiztosítására a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni, ugyanis azok lejárattal rendelkező közösségi betéteknek minősülnek. Amennyiben szerződésmódosítással a minimális megtakarítási idő növelésre került, úgy a Hpt. 304/C. § (2) bekezdésében foglaltak csak a 2015. július 2-a előtt megkötött szerződésben vállalt minimális megtakarítási ideig alkalmazhatóak. Az érintett lakás-előtakarékossági szerződések esetében tehát a Hpt. 214. § (12) bekezdésének 2015. július 2-án hatályos rendelkezése alapján a kártalanítási összeghatárt lakásonként kell számításba venni, így az a lakások számának megfelelően többszöröződik. A KBB adatállományban e betéteket ennek megfelelő biztosítási jogcímmel (pl. K012) szükséges feltüntetni a betétfájl „KBB-b 7” mezőjében.
6. KBB adatállomány formai megfelelősége
Címszavak: formai megfelelőség, sorvégkarakter, KBB adatállomány
Kérdés: Formai szempontból megfelelő, ha a KBB adatállomány valamelyik fájljában a sorvégzáró „CRLF” karakter elé közvetlenül „pontosvessző” karaktert teszünk?
Válasz:
A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) 3.2.2. pontja alapján a mezőszeparátor a „pontosvessző”, míg a 3.2.3. pontja alapján sorszeparátor a „CRLF” karakter. Ez azt jelenti, hogy az egyes mezők között a „pontosvessző” karaktert, a sorok végén pedig „CRLF” karaktert kell használni. Tekintve, hogy a sor vége után újabb mező nem következik, így a sor végére a „CRLF” karakter elé közvetlenül „pontosvessző” karakter nem tehető.
Amennyiben a KBB adatállomány egy vagy több fájlja nem megfelelő karakterkombinációval („pontosvessző”+”CRLF”) kerül lezárásra, úgy azt a KBB ellenőrző program és az OBA kifizető programja sem fogja elfogadni, illetve betölteni. Ezért fontos, hogy a KBB Leírásban rögzített karakterek kerüljenek alkalmazásra a KBB adatállomány minden egyes fájljában.
7. Önkormányzati betétek betétbiztosítási szempontú kezelése
Címszavak: önkormányzati betétek, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés
Kérdés: Betétbiztosítás szempontjából hogyan kell az önkormányzati betéteket kezelni, nyilvántartani?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján alapesetben a helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok által alapított költségvetési szervek betéteire az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki. Azonban a Hpt. 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítő helyi önkormányzatok esetén (amelyeknek a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójuk adatai alapján a költségvetési mérlegfőösszegük nem haladja meg az ötszázezer eurót), ezen önkormányzatok, valamint az általuk alapított költségvetési szervek betéteire is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás.
A Hpt. 234. § (1a) bekezdése előírja, hogy az OBA tagjai által fizetendő alapdíjat úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló – az OBA által a 212. § és a 213. § szerint biztosított – betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét. A Hpt. 234. § (2a) bekezdésének 2023. január 1-től hatályos módosítása alapján az alapdíj megállapításánál figyelembe kell venni a Hpt. 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételt teljesítő helyi önkormányzatok és az általuk alapított költségvetési szervek kártalanítási kötelezettség alá eső betétösszegeit is, így azoknak már a 2023. évi adatszolgáltatásban is szerepelniük kell, és azok után díjat kell fizetni.
Ezzel egyidejűleg a Hpt. 228. § (9) bekezdésének a 2023. december 31-ig tartó időszakban alkalmazandó szabálya kártalanítás esetére írja elő, hogy a hitelintézetek kötelesek a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megkeresni a számlával, betéttel rendelkező helyi önkormányzatokat. A helyi önkormányzat a kincstár által kiállított igazolást megküldi a hitelintézet részére és a hitelintézet ennek alapján átadja az OBA-nak a betétbiztosítás alá tartozó helyi önkormányzatok betétállományára vonatkozó adatokat. A hitelintézetnek a Hpt. 228. § (9) bekezdésének 2024. január 1-től alkalmazandó szabálya értelmében a betétállományában nyilván kell tartania azokat a betéteket, amelyek a 213. § (3) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelően az OBA által biztosítottak, ehhez pedig a 213. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülését a Magyar Államkincstár által a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig honlapján közzétett adatbázisból minden évben ellenőriznie kell.
Mindezek alapján az OBA a 2024. január 1-jét megelőző vonatkozási dátumú KBB állományok ellenőrzése során nem kifogásolja, ha a Hpt. 228. § (9) bekezdése alapján a hitelintézet a biztosított önkormányzatok és költségvetési szerveik betéteit a KBB adatállományában még nem szerepelteti.
8. Egyéni ügyvédi betétek biztosítottsága
Címszavak: egyéni ügyvéd, biztosított betét,
Kérdés: Hogyan értelmezhető a betétbiztosítás az egyéni ügyvédek esetében?
Válasz:
Betétbiztosítás szempontjából a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (14) bekezdése alapján a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés alkalmazása során csak az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét minősül külön betétnek – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől.
Figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 2. § (2) bekezdése alapján az Evtv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, a szolgáltató állatorvosi tevékenységre, az ügyvédi tevékenységre, az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, a közjegyzői tevékenységre, valamint az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre, így e tevékenységek végzése nem történhet egyéni vállalkozói tevékenység keretében.
Mindezek alapján betétbiztosítás szempontjából az ugyanazon személy által mezőgazdasági őstermelői tevékenység, szolgáltatói állatorvosi tevékenység, ügyvédi tevékenység, egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység, közjegyzői tevékenység vagy önálló bírósági végrehajtói tevékenység keretében ugyanazon hitelintézetnél elhelyezett betétek nem minősülnek külön betétnek ugyanezen személyek magánszemélyként elhelyezett betéteitől. A KBB adatállományban a felsorolt betéteseket magánszemélyként és önálló gazdálkodóként elhelyezett betétek esetén is egy betétesként, magánszemély típusú ügyfélként kell feltüntetni.
9. Közösségi betétekre vonatkozó átmeneti szabály jelölése 999-nél több érintett esetében
Címszavak: közösségi betét, Hpt. 304/C. § (2) bekezdés, átmeneti szabály
Kérdés: Hogyan kell a KBB adatállományban jelölni, ha 999-nél több érintett van a közösségi betét vonatkozásában?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 304/C. § (2) bekezdésének megfelelően a 2015. július 2-át megelőzően elhelyezett, lejárattal rendelkező közösségi betét betétbiztosítására lejáratáig a Hpt. 2015. július 2-án érvényes rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja alapján közösségi betét a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei. A 2015. július 2-án hatályos Hpt. 214. § (12) bekezdésének megfelelően közösségi betétek esetén a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.
A 2018. november 22-én közzétett, 2019. augusztus 1-től hatályos „Országos Betétbiztosítási Alap Konszolidált betétadat rekordszerkezetének leírása és kitöltési útmutatója” elnevezésű dokumentum (KBB Leírás) 8.1.2. pontja alapján maximum 999 érintett jelölhető a KBB adatállományban.
A társasházak, lakásszövetkezetek esetében azonban előfordulhat, hogy 999-nél több lakás tartozik az adott társasházhoz, lakásszövetkezethez. Amennyiben 1000 vagy annál több érintettje van az adott közösségi betétnek, úgy a KBB adatállomány betétfájljának a „KBB-b 7” mezőjében e betéteket K999 biztosítási jogcímmel kell megjelölni. Ebben az esetben a KBB adatállomány OBA által történő bekérésekor külön levélben meg kell jelölni az érintett betétest (legalább KBB azonosítóra történő hivatkozással), valamint a hozzájuk tartozó érintettek pontos számát (pl. 1199).
10. Biztosítási ügynök és egyéb közvetítő betéteinek biztosítottsága
Címszavak: biztosított betét, biztosítási ügynök, közvetítő
Kérdés: Az OBA által biztosítottak-e a biztosítási ügynökök és egyéb közvetítők betétei?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdése alapján az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a következő intézmények, valamint ezek külföldi megfelelőinek betéteire:
- a költségvetési szerv,
- a helyi önkormányzat,
- a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
- a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,
- a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
- az elkülönített állami pénzalap,
- a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
- az MNB,
- a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,
- a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja.
Figyelembe véve, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 4. § (1) bekezdés 34. pontja szerinti függő biztosításközvetítő, valamint a 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő a Bit. alapján nem minősül sem biztosítónak, sem pedig viszontbiztosítónak, így a Hpt. 213. § (1) bekezdése szerint a betéteik nem kerültek kizárásra az OBA általi biztosításból.
Hasonlóképp a Hpt. 10. §-ában meghatározott közvetítő sem minősül pénzügyi intézménynek, illetve pénzforgalmi intézménynek, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 30a. pontjában meghatározott függő ügynök sem minősül a Bszt. alapján befektetési vállalkozásnak. Mindebből következően ezen közvetítők betétei sem kizártak a Hpt. 213. § (1) bekezdése alapján a betétbiztosításból, így a betéteikre vonatkozik az OBA betétbiztosítása.
A fentiek alapján tehát a különböző közvetítők betéteit, mint OBA által biztosított betéteket szerepeltetni kell a KBB adatállományban.
11. Az örökösöket megillető kártalanítási összeghatár
Címszavak: betétes halála, kártalanítási összeghatár, örökölt betét, öröklés, Hpt. 214. § (13) bekezdés
Kérdés: Változik-e örökölt betét esetén az örökösök külön kártalanítási összeghatára, ha valamely örökös csökkenti az örökölt betétjének összegét (pl. készpénzfelvétellel)?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 214. § (13) bekezdése alapján a betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás a Hpt. 214. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az örökléskor, azaz a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja vonatkozásában szükséges megállapítani az örökösöket megillető, a Hpt. 214. § (13) bekezdésben rögzített többletkártalanítást, azaz az örökölt betét(ek) után járó kártalanításból az egyes örökösöket megillető kártalanítási összeghatárt. [Például 45 M Ft-os örökölt betét, 30 MFt-os kártalanítási összeghatár és 3 örökös esetén az egyes örökösöket az örökölt betét(ek) alapján 10 MFt kártalanítás illeti meg.] Az ilyen módon, az örökösök között az örökrészük arányában szétosztott kártalanítási összeghatár, azaz az örökösöket az örökölt betét(ek) után megillető maximális többletkártalanítás nem változik attól, ha egyes örökösök időközben – az egy év vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus lejárta előtt – esetlegesen megszüntették részben vagy egészben az örökölt betétjüket.
Ha tehát valamely örökösnek az örökölt betétrésze csökken (pl. pénzfelvétel miatt), úgy ez nem változtatja meg a többi örökös külön kártalanítási összeghatárát, ezzel nem jut nagyobb kártalanítási összegrészhez egyetlen más örökös sem.
Ugyanakkor, ha valamelyik örökösnek a hitelintézetnél az örökölt betétrésze oly módon csökken, hogy már nem éri el az eredeti (a példánknál maradva 10 MFt-os) kártalanítási összeghatárt, akkor a részére többletkártalanításként már csak ez a csökkent összeg tartható nyilván.
12. Nulla forint egyenlegű fizetési számlák szerepeltetése a KBB adatállományban
Címszavak: biztosított betét, nulla forint egyenleg, fizetési számla
Kérdés: Kell-e szerepeltetni a nulla forintos egyenleggel rendelkező fizetési számlákat a KBB adatállományban?
Válasz:
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontja alapján betétnek minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.
Azonban tekintve, hogy a fizetési számla egy jellemzően dinamikusan változó egyenleggel rendelkező számla, a ma nulla forint egyenleggel rendelkező fizetési számlán bármikor keletkezhet pozitív egyenleg, így azokat szerepeltetni szükséges a KBB adatállományban. Figyelembe kell azonban venni, ha egy fizetési számlának például a folyószámlahitel felhasználása következtében negatív az egyenlege, úgy azt nem lehet a KBB adatállományban szerepeltetni, hiszen így az a negatív egyenleg okán nem minősül betétnek.
13. Formai ellenőrző program
Címszavak: ellenőrző program, formai megfelelőség
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hitelintézet által elkészített KBB adatállomány ellenőrzésre kerülhessen annak érdekében, hogy az az OBA által előírtaknak megfelelően kerüljön előállításra?
Válasz:
Az OBA folyamatosan dolgozik azon, hogy a tagintézetek számára minél hatékonyabb segítséget nyújtson a betétbiztosítással kapcsolatos jogszabályi elvárások teljesítésében. Ezért fejlesztette ki és a honlapján (Tagintézeteknek/KBB ellenőrző menüpont alatt) a tagintézetei rendelkezésére bocsátotta a KBB Checker nevű programot, mellyel a tagintézeteknek lehetőségük van a KBB adatállományuk formai és egyes alaplogikai szempontú ellenőrzésére. A KBB Checker az ellenőrzéseken felül elő állítja az OBA által megkövetelt Hash‑kódokat is.
A korábban a tagintézetek felé jelzettnek megfelelően az OBA a 2020. május 1-től induló ellenőrzései során kéri a KBB adatállományok OBA-hoz történtő beküldését megelőzően a KBB Checker program igazolt használatát.
14. Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Hpt. 2021. január 1-től hatályba lépő 6. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti névre szóló betét fogalmát?
Válasz:
A 2021. január 1-től hatályba lépő új szabályozás, miszerint névre szóló betét az a betét, amelynek tulajdonosát a Pmt.-nek megfelelően azonosították úgy értelmezendő, hogy amennyiben a mindenkor (azaz a KBB adatállomány vonatkozási dátumának időpontjában, illetve egy esetleges kártalanítás esetén a kártalanítás kezdőidőpontját megelőző napon) hatályos Pmt. szabályoknak megfelelően történő azonosítás során a betétes Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak, azok visszakereshető módon rögzítésre kerültek, úgy a betétes betétje névre szólónak minősül, így az – ha nem tartozik a Hpt. 212. §-ban és a 213. §-ban meghatározott nem biztosított betétek közé – az OBA által biztosított.
15. Gyámhatósági betétek kezelése a Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, gyámhatósági betét
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2021. január 1-től a gyámhatósági betétek Pmt. azonosításhoz kötött, OBA általi biztosítottságát?
Válasz:
Akár gyámság alatt álló kiskorú, akár gondnokolt esetében jellemzően a betét tulajdonosa a kiskorú, vagy a gondnokolt, a fizetési számla feletti rendelkezési jog azonban a gyámot, illetve a gondnokot illeti meg. A betét, illetve a fizetési számla felett a gyám/gondnok értelemszerűen csak akkor rendelkezhet, ha a Pmt. szerinti azonosítása megtörtént, amely során a Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak, azok visszakereshető módon rögzítésre kerültek. Tekintettel arra, hogy a gyám/gondnok jogszabály alapján jár el a tényleges tulajdonos helyett, ezért a gyám/gondnok hatályos Pmt. szerinti azonosítása esetén a betét OBA által biztosítottnak minősül azzal együtt, hogy a Pmt. szerint a gyámolt/gondnokolt a betét tényleges tulajdonosa.
16. Betétes halálakor az örökléssel érintett betétek kezelése a Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, betétes halála, öröklés, örökölt betét
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2021. január 1-től a betétes halálakor az örökléssel érintett betétek Pmt. azonosításhoz kötött, OBA általi biztosítottságát?
Válasz:
A betétes halála esetében a betét biztosítottsága szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az örökhagyó esetében a Pmt. szabályoknak megfelelően történt azonosítás során az örökhagyó Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak-e, azok visszakereshető módon rögzítésre kerültek-e. Tekintettel ugyanis arra, hogy a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hitelintézet az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles ügyfél-átvilágítást végezni, az örökösök Pmt. szerinti azonosításának kötelezettsége csak akkor áll fenn, amikor a hitelintézetnél rendelkezni kívánnak az örökölt betét felett. Vagyis, ha a hatályos Pmt. szerinti azonosítás során az örökhagyó Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak, azok visszakereshető módon rögzítésre kerültek, a betétje biztosított. (És az örökösök számára kifizethető a kártalanítás).
17. Betétes halálakor a haláleseti kedvezményezettet megillető betétek kezelése a Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, betétes halála, haláleseti kedvezményezett
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2021. január 1-től a betétes halálakor a haláleseti kedvezményezettet megillető betétek Pmt. azonosításhoz kötött, OBA általi biztosítottságát?
Válasz:
A betétesek a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (Ttr.) 1. § (6) bekezdése, valamint a 10. §-a alapján rendelkezhetnek úgy, hogy elhalálozásuk esetén az általuk megjelölt kedvezményezett részére kerüljön kifizetésre a betét összege. Ebben az esetben is az eljárás ugyanaz, mint az öröklésnél, mivel a haláleseti kedvezményezett esetében is csak az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles ügyfél-átvilágítást végezni a hitelintézet. Vagyis, a hatályos Pmt. szerinti azonosítása során az örökhagyó Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak, azok visszakereshető módon rögzítésre kerültek, a betétje biztosított. (És a haláleseti kedvezményezett számára kifizethető a kártalanítás.)
18.Ajándékozott nyereménybetétek kezelése a Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, ajándékozás, nyereménybetét
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2021. január 1-től az ajándékozott nyereménybetétek Pmt. azonosításhoz kötött, OBA általi biztosítottságát?
Válasz:
Az ajándékba vásárolt nyereménybetétek esetében, tekintve, hogy a betét megvásárlásakor, valamint azt követően egy bizonyos ideig az ajándékozó a betét tulajdonosa, így az ajándékozó Pmt. szerinti azonosítottsága, azon belül a Pmt. szabályoknak megfelelően történő azonosítás során a betétes Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatainak a hitelintézet rendelkezésére állása, azok visszakereshető módon történt rögzítése határozza meg a betét OBA biztosítottságát. Abban az esetben tehát, ha a betét vásárlásakor az ajándékozó Pmt. szerinti azonosítása során a Pmt. 7. § (2) bekezdésben rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak, azokat visszakereshető módon rögzítette a hitelintézet, úgy a megajándékozott betétje is OBA által biztosított.
19.Nem természetes személy ügyfelek betéteinek felszámolás, végelszámolás stb. során történő kezelése a Pmt. szerinti azonosításhoz kötött OBA biztosítottság esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, nem természetes személy, felszámolás, végelszámolás stb.
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 2021. január 1-től a nem természetes személy ügyfelek betéteinek felszámolás, végelszámolás stb. során a Pmt. azonosításhoz kötött, OBA általi biztosítottságát?
Válasz:
A nem természetes személy ügyfeleknél (cégek, alapítványok, egyesületek stb.) is a fő kérdés, hogy az OBA által biztosított-e, azaz a betét tulajdonosa Pmt. szerint azonosított ügyfél-e, amelynek során az ügyfél Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített adatai a hitelintézet rendelkezésére állnak-e, azok visszakereshető módon rögzítésre kerültek-e. Az ügyfél továbbra is a nem természetes személy marad, még ha „f.a.” vagy „v.a”, illetve egyéb toldattal kerül ellátásra a neve. A Pmt. szerinti azonosítottságot – így az OBA biztosítottságot – nem érinti az, ha az adott nem természetes személy nevében eljárni jogosult személyében változás következik be, pl. a kijelölt felszámoló tud majd rendelkezni a betét felett.
20.Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített, de a KBB adatállományban nem szereplő adatok kezelése
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, ügyféladatok
Kérdés: Hogyan kell az OBA rendelkezésére bocsátani a Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített olyan adatokat, amelyek nem szerepelnek a KBB adatállományban (pl. állampolgárság)?
Válasz:
A Hpt. 2021. január 21-től hatályos 228. § (6) bekezdése alapján az OBA tagintézete köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően az OBA kérésére három munkanapon belül átadhatóak legyenek. E rendelkezés alapján az OBA mindig csak az aktuálisan a KBB adatállományban szereplő adatokat kéri megküldeni függetlenül attól, hogy a Pmt. 7. § (2) bekezdése alapján a hitelintézeteknek további adatrögzítési kötelezettsége is fennáll. Az OBA az ellenőrzései keretében fogja vizsgálni és bekérni a KBB adatállományban szereplő ügyfelek Pmt. szerinti azonosításának megtörténtét, ennek során a Pmt. 7. § (2) bekezdésben rögzített teljes adatkör rendelkezésére állását, valamint azok visszakereshető módon történt rögzítését.
21.OBA biztosítottság kérdése a Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített, de a KBB adatállományban nem szereplő adatok hiánya esetén
Címszavak: Pmt. szerinti azonosítás, biztosított betét, névre szóló betét, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, ügyféladatok,
Kérdés: OBA által biztosított-e az a betét, amely betétesének a KBB-ben szereplő minden adata a hitelintézet rendelkezésére áll, de a Pmt. 7. § (2) bekezdésében szereplő további adatai nem?
Válasz:
Egy betét OBA általi biztosítottságát nem az határozza meg, hogy a betétes KBB adatállományban rögzített minden adata a hitelintézet rendelkezésére áll-e, hanem az, hogy az ügyfél Pmt. szerinti azonosítása során a hitelintézet a betétes Pmt. 7. § (2) bekezdésében rögzített minden adatát visszakereshető módon rögzítette-e. Tehát amennyiben egy ügyfél Pmt. szerinti azonosítása keretében minden a Pmt. 7. § (2) bekezdés szerinti adata a hitelintézet rendelkezésére áll, úgy a betétje OBA által biztosított. Amennyiben az ügyfél Pmt. szerinti azonosítása nem történt meg, ennek megfelelően a KBB adatállományban nem szereplő további ügyféladatok nem állnak a hitelintézet rendelkezésére, úgy ezen ügyfél betétje nem lesz OBA által biztosított függetlenül attól, hogy a KBB adatállományban szereplő adatok teljes mértékben a hitelintézet rendelkezésére állnak.
Lásd még 15. és 21. kérdésekre adott válaszokat.
22. OBA általi biztosítottságról történő ügyféltájékoztatás a vonatkozó kivonaton
Címszavak: Biztosított betét, Hpt. 275. § (6) bekezdés, ügyféltájékoztatás
Kérdés: A Hpt. 275. § (6) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a betétes részére küldendő kivonaton elegendő-e az OBA általi biztosítottságot egységes szövegként megjeleníteni, vagy a betétes Pmt. szerinti azonosítottságától is függően, az adott betétre vonatkozóan (konkrétan) kell-e feltüntetni, hogy az adott betét biztosított-e vagy sem?
Válasz:
A Hpt. 275. § (6) bekezdése alapján az OBA tagintézet köteles a betétes részére küldött, a Hpt. 275. § (1) bekezdésében rögzített kivonaton feltüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy általános tájékoztatást kell adnia a hitelintézetnek a betétbiztosításról, hanem konkrétan a betétes és betétei vonatkozásában kell valós információt szolgáltatni a betétes részére, hogy a betétesre kiterjed-e, illetve a betétes mely betéteire terjed ki az OBA biztosítása.
23.OBA általi biztosítottságról történő ügyféltájékoztatás a vonatkozó kivonaton közös betét esetén, ha csak az egyik fél betétje biztosított
Címszavak: Biztosított betét, Hpt. 275. § (6) bekezdés, ügyféltájékoztatás, közös betét, Pmt. szerinti azonosítás
Kérdés: A Hpt. 275. § (6) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében közös betétek esetén, ha az egyik betétest a Pmt. szerint azonosította a hitelintézet, másik betétest pedig nem, a betétkivonaton a betét biztosítottságára vonatkozóan mi szerepelhet?
Válasz:
A Hpt. 275. § (6) bekezdése alapján az OBA tagintézet köteles a betétes részére küldött, a Hpt. 275. § (1) bekezdésében rögzített kivonaton feltüntetni, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás. Amennyiben közös betét esetén csak az egyik betétest azonosította a Pmt. szerint a hitelintézet, úgy ebben az esetben a biztosítottság is csak a Pmt. szerint azonosított személyre eső rész tekintetében áll fenn. A betétesek részére küldendő kivonaton az OBA biztosítottságot is ennek megfelelően kell feltüntetni mind a betétesek, mind a betétösszegek vonatkozásában. Például, ha két tulajdonosa van egy 150.000 Ft értékű betétnek, amelyen a betétesek 50-50 %-ban osztoznak, ugyanakkor csak az egyik (A) betétest azonosította a Pmt. szerint a hitelintézet, a kivonaton a hitelintézet OBA által biztosított betétként csak az A betétes 75.000 Ft összegű betétjét tüntetheti fel.
24. Adóilletőségükről nem nyilatkozó ügyfelek adóilletőségének jelölése
Címszavak: adóilletőség, kamatjövedelem-adó
Kérdés: Milyen adóilletőséget kell feltüntetni a KBB adatállományban olyan ügyfelek esetén, akik nem nyilatkoznak adóilletőségük tekintetében?
Válasz:
A KBB adatállományban a betétes adóilletőségét a kamatjövedelem-adó számítása és esetleges megfizetése szempontjából szükséges feltüntetni. Ennek megfelelően olyan ügyfelek esetében, akik nem nyilatkoztak, vagy nem igazolták hazaitól eltérő adóilletőségüket, a KBB adatállományban azt az országkódot szükséges feltüntetni, amely országot a kamatjövedelem-adó számítása és megfizetése szempontjából relevánsan alkalmaz a hitelintézet a betétes adóilletőségeként.
25. Különleges státuszú nemzetközi szervezetek biztosítottsága
Címszavak: nemzetközi szervezetek, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés
Kérdés: Biztosítottak-e a különleges státuszú nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ egyes szakosított szervezetei, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) betétei?
Válasz:
A Hpt. 213. § (1) bekezdése sorolja fel azon intézményeket, szervezeteket stb., amelyek, illetve amelyek külföldi megfelelőinek betéteire nem terjed ki az OBA biztosítása. Figyelembe véve, hogy a különleges státuszú nemzetközi szervezetek (úgymint pl. az ENSZ egyes szakosított szervezetei, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) a Hpt. 213. § (1) bekezdésben felsoroltak egyikének sem külföldi megfelelői, így ezen szervezetek betéteire kiterjed az OBA biztosítása.
26. Külképviseletek, konzulátusok biztosítottsága
Címszavak: külképviselet, konzuli képviselet, költségvetési szerv, biztosított betét, Hpt. 213. § (1) bekezdés
Kérdés: Biztosítottak-e a konzuli képviseletek, külképviseletek betétei?
Válasz:
A Hpt. 213. § (1) bekezdése szerint a betétbiztosításból ki vannak zárva, többek között, a költségvetési szervek és ezek külföldi megfelelőinek betétei. A költségvetési szerv az államháztartás sajátos jogi személyiség-típusa. A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a konzuli képviselet a külképviseletek egyik formája, ezért költségvetési szervnek minősül mind a konzuli képviselet, mind pedig a külképviselet. Mindezek alapján a konzuli képviseletek, illetve a külképviseletek betéteire nem terjed ki az OBA biztosítása.
27. A Hpt. 213. § (1) bekezdése alá tartozó betétesek betéteinek biztosítottá válása
Címszavak: biztosított betét, nem biztosított betét, tevékenységi engedély visszavonása, tőzsdetagság megszűnése
Kérdés: A Hpt. 213. § (1) bekezdése alapján az OBA biztosítása alól kizárt intézmények betétei, ha a jogi személy a kizárását megalapozó státuszát elveszíti, továbbra sem biztosítottak?
Válasz:
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdése alapján az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki egyebek között a következő intézmények, valamint ezek külföldi megfelelőinek betéteire:
- a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
- a befektetési alapkezelő,
- a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
- a befektetési vállalkozás,
- a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató.
A fenti felsorolás (i)-(iv) pontjában szereplő jogi személyek a tevékenységi engedélyük visszavonását követően már nem működhetnek az adott területen (azaz biztosítóként, hitelintézetként, pénzügyi vállalkozásként stb.), ami sok esetben együtt jár az adott jogi személy végelszámolási vagy felszámolási eljárásával. A tevékenységi engedélyük visszavonását követően már nem minősülnek a Hpt. 213. § (1) bekezdése szerinti intézménynek. A felsorolás (v) pontjában szereplő tőzsdetag, árutőzsdei szolgáltató pedig a tagságának megszűnésével kerül ki a Hpt. 213. § (1) bekezdésének hatálya alól.
E miatt a betétjeiknek az OBA biztosítás alóli kizárása megszűnik, tehát ezen ügyfeleket és betétjeiket is fel kell tüntetni a KBB adatállományban.
28. Az adóköteles tevékenyéget nem végző társasházak 2024. július 1-jétől történő besorolása
Címszavak: társasház, Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pont, adószám
Kérdés: A KBB 7.21 leírás szerint hogyan szükséges besorolni azokat a társasházakat, amelyek adóköteles tevékenységet nem végeznek, ezáltal adószámmal nem rendelkeznek?
Válasz:
A 2024. július 1-jétől hatályba lépő, 7.21 verziószámú KBB leírás Típus 7-9 mezőiben az alábbi besorolás alkalmazandó:
Típus 7: „T” (további ügyfél)
Típus 8: „T” (további ügyfél)
Típus 9: „H” (Társasház)
A KBB-ü 21 (Nyilvántartási szám) mezőben a társasházat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyző határozat számát vagy annak helyrajzi számát szükséges feltüntetni, amennyiben az egyértelműen azonosítja a társasházat. Amennyiben a társasház adóköteles tevékenységet nem végez, ezért adószámmal nem rendelkezik, a KBB-ü 23 [Adószám (magyar)] mezőt kérjük üresen hagyni.